KISKANIZSA

Articles

Filter
  • MINDENSZENTEK - Halottak napja szokásai

    (Részletek Lukács Ibolya: Az én Kiskanizsám című könyvéből)
     
    A közbeszédben sokszor összemosódik a két nap, nem egyszer hibásan Halottak Napjának mondják a Mindenszenteket is. A november elsejét - Mindenszenteket - követő nap a halottaké, mint ahogyan a halottak hete is keveredik az ünnep előtti és utáni hét szokásait illetően.
    Mindenszentek előtti héten nemcsak a sírok rendbetételével, friss beültetésével, koszorúkötéssel foglalkoznak az emberek, de hagyományosan a hitélet mellett a ház körüli és mezőgazdasági munkák tekintetében is választóvonal az ünnepkör. Kiskanizsán a Mindenszentek előtti héten teszik el utoljára a hordós savanyú káposztát és egyéb savanyítékokat, mert ha ez a Halottak napját követi, a savanyúság a hagyomány szerint megpuhul. Az ünnepi étkek sorába tartozik a kakas, tyúk, liba, kacsa aprólékaiból készített leves, a nemesebb részekből sütött pecsenye. A portákon készült kalács, de főleg rétes, nyújtott és keltrétes egyaránt. Sokfelé ma is gyertyát-mécsest gyújtanak otthon is, néhol kiteszik az ablakokba, emlékezve azokra az elhunytakra, akiknek sírját nem tudják felkeresni, tisztelegve olyan eltávozottak előtt is, akikkel nem voltak közelebbi kapcsolatban.
    Még egy-két évtizede is élt az a hagyomány, hogy fáklyákkal mentek a fiatalok a temetőkbe, mind Kanizsán, mind Kiskanizsán sokáig élt a régi szokás. A kukorica- és napraforgószárból készült, viaszba mártott fáklyákat később felváltotta a kóccal körbetekert és lángoló csihar, majd a különböző kőolajszármazékokba mártott fáklya-utánzat.
    A mai felnőtt generáció gyerekkorának mindenszenteki emlékeihez tartozik még a sült gesztenye illata is, amely néhány éve újra előkerült a feledés homályából, de a karamellizált popcorn nagyban rontja az illúziót.
    Szép a temetői körmenet is, más az ünnepkör és a Halottak Napján tartott misék hangulata is, mint máskor. November másodikán is kimegyünk a temetőbe, a templomban misén veszünk részt, és ha megtartjuk a hitünket és a civilizáció felfokozott életritmusa megengedi, a halottak hetében ne mossunk, mert azt tartja a mondás: akkor a halottaink vízben áznak.

  • MINDENSZENTEK - Mindenszentek virágai

    (Részletek Lukács Ibolya: Az én Kiskanizsám című könyvéből)
     
     
    Jellegzetes kiskanizsai virág a Mindenszentek legpompásabb virága, a krizantém azon változata, amely gyermek-, sőt, emberfejnagyságú gömbjeivel a sáska fóliák remeke. A palánta sem olcsó, de az a sok munka, ami az időzített virágzásig szükséges a krizantémhoz, még a többszáz forintos áron sem megfizethető. Nem elég csak az, hogy szabályos, nagy gömbű fejekkel büszkélkedjen a virág, de pontos időre, napra kell, hogy a már kinyílt, de nem túl laza gömbök a vevőkhöz kerüljenek, vázába, koszorúba. Sok esetben – ha nem jó az időjárás – megfelelő hőmérsékletet és fényt kell mesterségesen biztosítani a virágnak, hogy a hófehér, a nyersfehér, a sárga, lila, bordó és rőtvörös krizantémok a legszebb fényükben virítsanak a nagy napon.
    Csillag formájú és a margaréta virágzathoz hasonló változatuk éppúgy kedvelt, mint a mini, cserepes vagy a sok, sűrű virágú bokros, amely a teraszok, lépcsőbejárók dísze is lehet. Koszorúk, vázák mellett a halottak ünnepén szokás volt vele körberakni a sírokat, síremlékeket, de voltak, akik kemény, fás szárral a sírhantba böködték a virágokat.
     
    Árvácska, a mi virágunk
     
    Még egy-két portán, padláson megtalálható az a jellegzetes árvácskás, palántás fonott kosár, ami a mi tájainkon piacozó, a portékát nemcsak a környék vásárcsarnokaiba, de még a nagyvárosok és a főváros piacaira hordó asszonyok révén eljutott. Közel méter átmérőjű, kör alakú, arasznyi magas, szabályos kosár, erre a célra alkalmasabb volt, mint a más termények tárolására, szállítására szolgáló vesszővéka. A kiskanizsai asszonyok fejükön egyensúlyozva a fejtekercsre rakott nehéz kosarakat, ringó csípővel vitték a szebbnél szebb, nagyfejű árvácskákat. Mások a biciklik hátsó csomagtartójára erősítették – ki tudja, hogyan sikerült sértetlenül eljuttatni rendeltetési helyükre a portékákat.
     Pedig óvni kellett a virágot, hiszen a sokszínű, tarka árvácska rengeteg munkát igényel, amíg a magból kikel a kis növényke, amit egész picin már ki kell ültetni a földbe. Sokan nagy edényekbe vetik el a magot, majd onnan a földbe. Öntözni is kell eleget, ápolni, és ha az időjárás is úgy akarja, Mindenszentekre el lehet adni. Viszik ma is, igaz inkább autókkal, de vonaton, busz csomagtartójában is a városok piacaira, hogy a városi nagyságák beültethessék vele a sírokat. De egyre több kerül balkonládákba, virágágyásokba, színpompájukban gyönyörködhetünk sötétlilától a mélybordón át a fekete-sárgáig. Egyre elterjedtebb nyári, törpe, futó változata is, a teraszra függesztve egész az ősz beköszöntéig dísze lehet házunk tájának. Szélhordta magvai még idén a földbe kerülnek, mivel kétnyári növény, következő évben ismét egész nyáron virítanak akár a beton repedéseiben is.

  • BELFÖLDI TUDAKOZÓ: SZÁMVÁLTOZÁS!

    A jövőben nem a 198-at kell tárcsázni a belföldi tudakozóhoz, hanem a 11800-at. Október 1-től ezen a számon lehet elérni a belföldi tudakozót.
    Az EU-ban a háromtagú hívószámok fokozatos kivezetésére készülnek.

     

    A cikket írta: Lukács Ibolya

  • NÖVÉNYI HULLADÉK ÉGETÉS

    A Közterület-Felügyelet tájékoztatja Nagykanizsa lakosságát a növényi hulladék égetés szabályairól:

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2008. (II.8.) számú rendeletének 4. §. alapján Nagykanizsa Város területén a következő helyszíneken és időpontokban lehet növényi hulladékot égetni:

     

    Nagykanizsa belterülete:

    1. Városközpont
    A város központjában a – Király utca mindkét oldala – Kalmár utca mindkét oldala – Magyar utca páros oldala 26. házszámtól délre eső ingatlanok - Garai utca páros oldala – Petőfi utca mindkét oldala – Huszti tér – Eötvös tér – Kórház utca – Kossuth tér – Liget utca – Tripammer utca – Erdész utca mindkét oldala – Ady E. utca páros oldala 80. számtól (3746 hrsz) északra és páratlan oldala 83. számtól (3630 hrsz.) északra – Nagyváthy utca és Zárda utca mindkét oldala – Zrínyi Miklós utca mindkét oldala által határolt területen
    Ezen határolt területeken belül március 1-30-ig és október 1-30-ig lehet növényi hulladékot égetni az alábbi feltételekkel:
    A hét első két munkanapján, általában hétfőn és kedden, amennyiben például ünnepnap hétfőre esik úgy kedd és szerda napokon, reggel 8 óra és este 18 óra között emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 25 méteres távolságra. Az év többi napján a belterületen az égetés tilos.

     

    2. Városközponttól kívüli eső terület:
    Ezeken a területeken a növényi hulladék égetése október 1-től április 30-ig, a hét első két munkanapján (általában hétfőn és kedden, amennyiben például ünnepnap hétfőre esik úgy kedd és szerda napokon) reggel 8 óra és este 18 óra között emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 25 méteres távolságra. Az év többi napján a belterületen az égetés tilos.

     

    Nagykanizsa külterületén

    Külterületnek minősül a földhivatali bejegyzésben külterületként szereplő földterületek és ide tartoznak a régi zártkerti ingatlanok is. (pl. Látóhegy, Szentgyörgyvári-hegy, Kis és Nagybagolai hegy, Főrhénc, Cserfő)
    Ezeken a területeken növényi hulladék égetése október 1. és április 30. között bármely munkanapon és munkaszüneti napon lehetséges (vasárnap és ünnepnapon tilos).

     

    Teljes közigazgatási területen tilos a növényi hulladék égetése május 1. és szeptember 30. között.

    Közterületeken a növényi hulladék égetése egész évben tilos.

    Bármilyen más jellegű hulladék égetése a 306/2010. (XII.23.) számú Kormányrendelet alapján tilos.

     

     

    A cikket írta: Lukács Ibolya