KISKANIZSA

Aktuális

Külterületi tűzgyújtás szabályai

BM OKF  Kiadmányozta: Dobos István tü.alez

SZABAD TERÜLETI TŰZESET MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN FORDÍTSANAK
FOKOZOTT FIGYELMET AZ ALÁBBI ELŐÍRÁSOK BATARTÁSÁRA:
1) Lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok
használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos, abban az esetben, ha a
település nem rendelkezik erre irányuló helyi rendelettel.
2) A helyi önkormányzati rendeletek belterületi tűzgyújtásra vonatkozó előírásairól, módjáról
az illetékes jegyzőnél tájékozódjanak!
3) Azonban a jogszabály lehetőséget ad kizárólag külterületen (a zártkert is ez alá tartozik)
történő irányított égetés végzésére, melynek feltételei a következőek:
a. Az égetés tervezett időpontját annak megkezdését megelőző 10. napig írásban
(kérelem formájában) be kell nyújtani a Nagykanizsai Katasztrófavédelmi
Kirendeltséghez (8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25)
b. A kérelemhez csatolni kell az általános eljárási illetéket, melynek összege 3.000,- Ft,
valamint a területre vonatkozó tulajdoni,- vagy földhasználati lapot, adás- vételi
szerződést, amelyek bizonyítják az égetéssel érintett terület tulajdonjogát.
c. A Kirendeltség a kérelmet 5 munkanapon belül elbírálja, és határozat formájában
döntést hoz az irányított égetéssel kapcsolatban.
4) Külterületen a hatóság engedélye nélkül szigorúan tilos a szabad téri égetés, kivéve a kijelölt
tűzrakó helyeken.
5) Tűzgyújtási tilalom hatályba lépését követően a kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet
gyújtani az erő- erdősávtól mért 200 méteren belül.
6) Továbbá felhívom figyelmüket a dohányzási szabályok fokozott betartására, miszerint égő
dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol
az tüzet, vagy robbanást okozhat.
7) Égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést
befejezték, azt azonnal el kell oltani.
8) Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
9) Biztosítani kell a tűz továbbterjedésének megakadályozására alkalmas és megfelelő
darabszámú eszközöket.
A tűzesetek megelőzése közös érdek, ezért fordítson maximális figyelmet a fent leírt
utasítások, előírások teljesülésére.
Amennyiben jogsértést tapasztalunk, intézkedünk a szükséges szankció meghozatalára.

Forrás: https://www.nagykanizsa.hu/letoltesek/2018-02/223_70_h_i_r_d_e_t_m_e_n_y_tuzgyujtas.pdf

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t